Tokaj szólővesszeinWP_20160503_16_28_00_Pro másolata

 

Hegyessy Mária (Ferala) fordító,

Alpha Chi Feng Shui tanácsadó

 

 

 

 

 

Mottóim:

„Az Önvaló felismeréséről vagy Isten eléréséről beszélünk – az időben. Nincs azonban semmi elérendő. Már most is az Önvalóban létezünk, s olyan sem lesz soha, hogy közelebb lennénk Istenhez, mint most vagyunk…”

(Ramana Maharsi)

 

“Az új föld számára az alap az új ég: a fölébredt tudat. A föld – a külső valóság – annak csupán a kinti visszatükröződése. Az új ég és ezzel együtt az új föld megjelenése nem olyan jövőbeli esemény, ami majd szabaddá tesz minket. Semmi sem tesz bennünket majd szabaddá, mert erre csak a jelen pillanat képes. Ez a felismerés a felébredés. A felébredésnek jövőbeli eseményként nincs értelme, mert a felébredés a jelenlét felismerése. Az új ég – a fölébredt tudat – tehát nem egy elérendő, jövőbeli állapot. Az új ég és az új föld megjelenőben van ebben a pillanatban benned.”

„Az új föld úgy jelenik meg, hogy egyre több ember fedezi fel élete fő küldetését: behozni a tudat fényét e világba; és ezért bármit is tesznek, azt a tudat „szállítóeszközeként” használják.”

(Eckhart Tolle: http://www.uj-fold.hu/news.php)

∗ ∗ ∗

Azt hiszem, gyerekkorom óta arra törekedtem, hogy a fenti Tolle-sorokat beteljesítsem… Behozzam, illetve inkább felismerjem a Tudat fényét a Világban.

Kislányként magamnak való voltam, elmerültem saját kis belső világomban, nehezen barátkoztam. Rajzoltam, meséltem magamnak, álmodoztam, órákig üldögéltem egy fán… Beszélgettem a fákkal, növényekkel, kövekkel, a tó hullámaival…

Tizennégy éves koromban naplót kezdtem írni. A külső események leírását hamar abbahagytam, a belső történések kötötték le figyelmemet. Rászoktam, hogy minden kérdésre, problémára, ami foglalkoztatott, írás közben keressem meg a választ… Mire befejeztem az írást, tisztába kerültem az adott kérdéssel, megoldódott a probléma, megjöttek a válaszok…

Későn kezdtem tudatosan foglalkozni a „spiritualitással”, először egy atyai jóbarát révén tekinthettem be az asztrológiába, majd a jógán, és néhány alapkönyvön keresztül folytatódott az út, amik valahogy mind „véletlenül” kerültek hozzám. Soha nem tartoztam azok közé, akik falják a „spiri” könyveket, vagy egyik tanfolyamról a másikra mennek…

Az első nagy érzelmi megpróbáltatásokból is saját erőből sikerült kijönnöm, a lélek erejével és a családtagjaim segítő jelenlétével.

A belső út járása számomra magától értetődő volt.

A jóga mégis sokat adott, szerettem a test felől megközelíteni a finomabb régiókat, a szellem dolgait.

A megértés természete foglalkoztatott, igyekeztem az elmét bevonni a „magasabb” szellemi igazságok felé vezető úton, és nem elnyomandó, megsemmisítendő „rossz”-nak kikiáltani azt…

A legnagyobb hitem mindig is abban volt, hogy az örömért, a világ csodálatosságának, szépségének teljes megéléséért jöttünk ide, és ez nem változott az elmúlt évtizedekben sem – bár sikerült erősen próbára tennem önmagam! :)

Eleinte művészeti tanulmányokat folytattam (rajz, színház), majd mégis a nyelv felé fordultam, a nyelvi kifejező erő, a közvetítés eme formája először a költészet révén, majd a filozófiában, esztétikában foglalkoztatott rendkívüli módon.

Elvégeztem az ELTE Bölcsészkarának német szakát, majd az esztétika szakon megértéselmélettel foglalkozó (hermeneutikai) stúdiumokat látogattam, ám a PhD-t mégsem fejeztem be. Ekkoriban kezdtem fordítani, sok filozófiai, esztétikai tanulmány jelent meg a fordításomban, valamint egy könyv is. A nappali tagozatos diákokat tanítottam is, fordítási gyakorlatot tartottam nekik német nyelvből.

Határtalan izgalommal töltött el a különböző nyelvek közti átjárás, hogy mit árul el az egyik vagy másik nyelv az adott nemzethez tartozó emberek gondolkodásmódjáról, és milyen lehetőségei vannak a megértésnek. Ezen belül a „töredék” romantikus irodalmi műfaja kötötte le figyelmemet, mert ebben láttam megvalósulni azt az ideált, miszerint a legfelsőbb lényeg mindig leírhatatlan, megfogalmazhatatlan, csak megközelíteni lehet, és csak a közelítések, töredékek által nyitva hagyott térben csillanhat fel kimondatlanul… – mint „a sorok közötti olvasás” lehetősége… vagy mint a kínai tusrajzok negatívjában indirekt módon megjelenő formák…

Magánéletemben is elragadtatottan kerestem a Tudat világba beáramló fényét, a kapcsolatok, a szerelem formájában…

Majd végül megtapasztaltam az egyik legnagyobb transzformációt, amit nő megélhet, azáltal, hogy gyermeket hordozhattam önmagamban, majd megszülhettem a fiamat, az anyaság minden csodájával, és hétköznapi nehézségével együtt.

Ezt a csodát – az említett nehézségekkel együtt :) – azóta is folyamatosan tapasztalom… :)

Később spirituális témában is fordítottam néhány könyvet (ld. Willigis Jäger, Hullámaiban a tenger, Misztikus Spiritualitás) és tanulmányt, de ezen a téren még sok tervem van!

2013-ban találkoztam az „Út a Fénybe” (Der Weg ins Licht) szemináriummal, amelyet Agni Franck Eickermann hozott létre.

Német barátnőm és férje vezetésével elvégeztem a 6 napos szemináriumot, amely különleges élmény volt számomra, mivel egyszerre vehettem részt a spirituális gyakorlatokban, meditációkban, és tolmácsolhattam is azokat a magyar résztvevők számára. Benne is voltam, és kívüle is – igazi nekem való, világok közti kapcsolatteremtő, összekötő szerep volt ez!

Ezzel elindult valami, sok minden meglódult az életemben, illetve helyére került, vagy úton van afelé…

Először láttam rá a lehetőségre, hogy hogyan lehet konkrétan beépíteni, tevőlegesen, földi valósággá alakítani mindazt a szellemi-lelki potenciált, amivel rendelkezem. Azt is kezdtem megérteni, mi ennek a jelentősége, felelőssége.

Hogy hogyan hat nemcsak minden cselekedetem, tettem, de szavam, gondolatom is a nagy egészre, a kollektív tudatra, amelyből mindannyian származunk, és táplálkozunk – tudatosan vagy tudattalanul.

Saját bőrömön kezdtem megérezni a változást, az átalakulást, a sokat emlegetett transzformációt – ami nem mindig kellemes, de egyre inkább rá kellett jönnöm, hogy mennyire fontos a felismerése, és megvalósítása annak, hogy csak a saját hozzáállásomon tudok változtatni, ez az egyetlen lehetőségem. Ha sikerül, csodák történhetnek…

2014-ben a szeminárium folytatásaként Elzászban, az Amritabha központban elvégeztem a három 6 napos modulból álló „Alpha Chi tanácsadó képzést” (Alpha Chi Consultant), melynek fontos részét képezte az Agni és Durga által felélesztett energetikai Feng Shui is.

A saját környezetemben és barátoknál végzett Feng Shui projektek nagyban hozzájárultak energetikai érzékelésem fejlődéséhez.

Lassan beépül életembe, sokszor érzem bizonyos környezetek, tájak hívó szavát, hogy végezzek energetikai Feng Shui-t ezeken a helyeken, vagy bizonyos rítusokkal újraélesszem Ég és Föld kapcsolatát az adott helyen.

Különösen szeretem továbbá a Test Feng Shui-t, ahol a kezelt közvetlenül és azonnal megtapasztalja a jó energetikai hatásokat.

Egyre több területét fedezem fel ennek a tevékenységnek, hiszen minden energia, minden mindennel összefügg, és kívül-belül energetikai jelenségek között élünk. Külső és belső környezetünknek – gondolataink, érzéseink, tudatunk –az Isteni Törvényszerűség értelmében történő „rendberakásához” különösen jó eszköznek érzem az Alpha Chi Feng Shui-t.