Deepak Chopra 21 napos meditációsorozat: „Remény a bizonytalan időkben”
5. nap:
„A reményteliség a mai társadalomban gyakran unpraktikusnak és naivnak tűnik. De az a fajta remény, amiről itt beszélünk, nagyon is reális, mert alapvető természetünkben gyökerezik. Tudatunk a végtelen lehetőségek tere, a határtalan kreativitás forrása. Ha a remény ebből a kimeríthetetlen energia- és intelligencia-forrásból fakad, akkor rendkívül erős és valós.
A mai meditáció összeköt minket, valódi önmagunkat, a végtelen reménynek ezzel a forrásával, és hatékonnyá és céltudatossá teszi cselekedeteinket egy bizonytalan és kaotikus világban.” (Deepak Chopra)
Központi gondolat: A világ minden reménye az enyém!
Mantra: Aham Brahmasmi – Brahman vagyok
Mondhatnám, hogy Deepak Chopra minden meditációja ugyanarra alapoz, ugyanarra „fut ki” – ami igaz is, csakhogy ez pont nem a hátránya, hanem az előnye! Mert minden azon múlik, mivel, kivel azonosítjuk önmagunkat! A cél az, hogy a saját határtalan, legmagasabb Önvalónkká váljunk, ekként érzékeljük magunkat, és ennek megfelelően, intuitív, vagy tudatos módon, benső vezettetésünkből vezérelve cselekedjünk.
Ha innen indulunk ki, akkor nagyon is érthető a „Légy önmagad és a reményed kimerítheteten lesz!” gondolat! Ezt célozza a védikus irodalom egyik maha mantrája, az „Aham Brahmasmi” is, melynek jelentése olyasmi, hogy „Azonos vagyok a legfelsőbb Abszolúttal, Brahmannal” (ez persze mindenkire vonatkozik).
Ha képesek vagyunk a határtalannal azonosulni, eggyéválni vele, onnantól kezdve nincs előttünk lehetetlen! Ez nyilván egy optimális állapot, ezt hívják megvilágosodásnak. Viszont odáig is vezet út, kinek simább, kinek göröngyösebb, kinek édesebb, kinek rendkívül nehéz… Van az a mondás azonban, amely szintén egy védikus történetből származik, amely szerint „az út is aranyból van”! 😊
Vagyis a meditáció során, ha ezt hosszabb távon rendszeresen gyakoroljuk, egyre inkább megközelíthetjük az optimális azonosultsági állapotot, de legalábbis örömteli betekintéseket, kisebb-nagyobb „kóstolókat” kaphatunk belőle! Azaz nem arról van szó, hogy csakis a távolinak gondolt célra függesztett tekintettel, önmagunkat talán kínozva is, végezzük a szádhanánkat, a spirituális gyakorlatainkat, különválasztva azt a mindennapi életünktől! Inkább érdemes már az utat is „élvezni”, amennyire lehet, és amennyire képesek vagyunk rá, és értékelni, hogy egyáltalán ilyen úton járhatunk – ez már önmagában óriási örömforrás lehet!
Az elménket és figyelmünket amúgy is érdemes trenírozni az örömre, arra, hogy meglássuk, megtaláljuk mindenben az örömöt, vagy legalább a dolgok jó oldalát is. Ha pedig épp nem látjuk, a remény segít benne, hogy elhiggyük, még ennek is van értelme, és az út egy pontján majd visszatekintve látni fogjuk, hogy „az út is aranyból volt”!
Így értendő tehát a mai medidáció központi gondolata, miszerint „A világ minden reménye az enyém!” Deepak Chopra arról is beszél benne, hogy nem magára egy elérendő célra kellene koncentrálnunk, amit szeretnénk elérni, megkapni, mint egy gyerek, aki egy bizonyos játékot szeretne, és ha nem kapja meg, vagy nem azt kapja, akkor elkeseredik, akár dühös lesz!
Ehelyett inkább magára a remény végtelenségére, hatalmasságára lenne érdemes figyelnünk, ennek érzését erősítenünk magunkban! Erre szolgál a mantra is, amely segít abban, hogy önmagunkat saját végtelen potenciálunkkal azonosítsuk, és ezt érzésben, energiában és gondolatban egyaránt és egyszerre tegyük! Ezzel edzve bensőnket arra, hogy önmagunk legnagyobb, legtágabb lehetőségeire figyeljünk, és a „kis” életünket is ebből a perspektívából éljük!
Így aztán tényleg bármi megtörténhet, egyre nagyobb az esélye, hogy bármit meg tudunk valósítani, el tudunk majd érni – de fontos, hogy ne ragaszkodjunk az elérendő eredményhez, hanem átadjuk magunkat a belső vezettetésnek, és bízzunk abban, hogy minden úgy fog történni, ahogyan történnie kell!
Ha szívesen kipróbálnád az általam alkalmazott meditációs módszert, a „Belső Energetikai Manifesztációt”, akkor kattints ide, és kérd ingyenes, vezetett, videós meditációmat:
Manifesztáció másként! Manifesztálj a hiány helyett a bőség állapotából!