Ébreszd fel magadban a reményt!

A kép a 8. napi meditációhoz tartozik. Egy, a néző felé folyó vízesés látható rajta, a folyó két partján zöld növényzettel.

Deepak Chopra 21 napos meditációsorozat: „Remény a bizonytalan időkben”

8. nap:

 

„A mai meditációs gyakorlat során rájövünk, hogy a bennünk rejlő remény aktiválásáért csak annyit kell tennünk, hogy figyelmünket tudatunk jelenlétére irányítjuk: arra a csendes tudatra, amely éppen most egy olvasási élményt él át. Az így felébresztett remény fokozatosan elkezd majd átalakító hatást gyakorolni mindennapi gondolatainkra, érzéseinkre és cselekedeteinkre. Az élet egyszerűbbé, gördülékenyebbé és kellemesebbé válik.” (Deepak Chopra)


Központi gondolat: Ma fellobbantom önmagamban a reményt.

Mantra: Om Shara Vana Ya

 

„Ez a mantra összehangolja a saját szándékainkat a kozmosz szándékaival. Aktiválja a remény célirányos erejét, hogy átalakítsa a jelen körülményeket kedvező alkalmakká!”

 

„Töltsd meg életedet tettekkel! Ne várj arra, hogy majd valami történik! Alkosd meg saját jövődet! Teremtsd meg saját reményedet! Teremtsd meg saját szeretetedet!” (Bradley Whitford)

 

Fantasztikus a szinkronicitás, főleg, ha az ember a reménnyel kapcsolatos rendszeres meditációkat végzi! A mai, 8. napi meditáció után belenéztem a telefonomba, és egy kedves ismerősöm, Sina Nanasi alábbi soraival találkoztam:

 

„Az erősségeim egyike, hogy követem az élet áramlását. Ez még soha nem vezetett rossz irányba. Olyan biztonságban érzem magam benne, mint az anyaméhben. Tudom, hogy mindig gondoskodik rólam. És az életem tele van csodákkal, mert az élet áramlása tele van csodákkal…”

 

Pontosan ezt éreztem a mai meditáció alatt! Ahogy Deepak Chopra is mondja, nagyon egyszerűen működik ez a dolog, ugyanarról van szó, mint amit régen tanultam a jógában: ez pedig a felajánlás. Mára már beépült az életembe, de azelőtt napi szinten végeztem felajánlásokat a nap elején vagy végén, amelyben felajánlottam az egész napomat és az egész éjszakámat, minden cselekedetemet, gondolatomat, érzésemet Istennek, az Univerzumnak, azért, hogy rajtam keresztül az Ő akarata, szándéka nyilvánuljon meg.

 

A mostani meditációban használt mantra is erre irányul: összehangolja a saját szándékainkat a legfelső intelligencia szándékaival.

 

Ez azonban nem valami passzív önátadást jelent, sőt, nagyon is aktívat: tenni kell azért, hogy jó irányban valósuljanak meg a dolgok! De nem szabad függnünk az eredménytől, nem tanácsos görcsösen akarni és ragaszkodni az általunk elképzelt kimenetelhez! Jó, ha feltételezni tudjuk, sőt, hinni tudunk benne, hogy mindennek értelme van, és nem véletlenül történnek úgy a dolgok, ahogy!

 

A flow-ban lenni, az élet áramlásában hinni, azt érezni, és átadni neki magunkat, benne lenni csodálatos érzés, ezt mindenki megtapasztalhatta már, hosszabb-rövidebb ideig! A remény „fellobbantásával”, aktiválásával önmagunkban – ha ezt rendszeresen végezzük -, elérhetjük azt, hogy egyre többször és egyre hosszabb ideig tudjuk ezt megvalósítani!

 

És ahogy Deepak mondja, nem szükséges ehhez erőltetnünk magunkban a reménykedést; egyszerűen csak a figyelmünket kell a tudatunk jelenlétére irányítani, amely tudat kapcsolatban áll a nagy, univerzális Tudattal, annak valójában egy része. Az Isteni Tudat rajtunk keresztül is folyamatosan megnyilvánul, mint mindenen keresztül a teremtett világban!

 

Ha figyelünk erre a kapcsolatra, arra, hogyan áramlik át innen a megfelelő cselekedet, gondolat, érzés, energia minden pillanatban a mi tudatunkba, ha nyitottá tesszük magunkat erre, és hajlandók vagyunk erőfeszítést is tenni (ami persze inkább örömteli, várakozásteli minden alkalommal) a figyelmünk irányítása érdekében (hiszen ez az egyetlen, ami hatalmunkban áll!), akkor csodákat élhetünk meg!

 

A mai meditáció első része alatt úgy éreztem magam, mint egy nyíló virág: a szívközpontból kiindulva, fölfelé tágult a nyitás bennem, egészen a harmadik szem- ill. a koronacsakráig, ott tárult ki a virág kelyhe! Ezt energetikailag nagyon erősen éreztem magamban, amihez nyilván a jó meditációs zene is hozzájárult!

 

Egy kicsivel később pedig olyan kép jelent meg belső látásom előtt, mintha finoman elvennének egyfajta lágy „fedőt” egy virág kelyhéről, ahonnan azonnal fénymagok áramlanak kifelé – ez az áramlás maga volt az élet csodálatos áramlása, amivel teljesen azonosulni tudtam!

 

Nagyon jó a kép is, amit a meditációhoz választottak, a vízesés, főleg, ha felénk folyik, szintén ezt az áramlást tudja kifejezni, éreztetni!

 

 

Ha szívesen kipróbálnád az általam alkalmazott meditációs módszert, a „Belső Energetikai Manifesztációt”, akkor kattints ide, és kérd ingyenes, vezetett, videós meditációmat:

 

Manifesztáció másként! Manifesztálj a hiány helyett a bőség állapotából!

 

 

Szólj hozzá!